A Szentgyörgymezei óvoda pedagógusai és gyermekei minden évben megemlékeznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A gyerekekkel ismerkedünk a lovakkal, a huszárokkal, várat építünk, népi játékokat játsszunk és sokat énekelünk. Elkészítjük a tricolor színeivel az emlékezés virágait, amelyeket letűzünk egy-egy katona sírjára rövid megemlékezés után. Minden csoport elmond egy rövid verset, a nagycsoportosok Petőfi Nemzeti dalának első versszakát. Közösen énekelünk, mindig elhangzik a Kossuth Lajos azt izente… népdal, mivel második versszaka a néphagyomány szerint itt keletkezett. Amikor itt járt toborozni és kiszállt a gőzhajóról, a nép köszöntötte e dallal, miközben eleredt az eső. Egy mészároslegény költötte és énekelte az esőben:
„Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára.
Valahány csepp esik rája,
Annyi áldás szálljon rája,
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”
