Farsang

A farsangi időszak vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak.
Nagy evés-ivások, lakodalmak, vidám maszkos felvonulások jellemezték régen a farsangot.
Három utolsó napja a farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ezekben a napokban volt. A farsang jellegzetes étele a fánk, melynek mágikus varázserőt tulajdonítottak.
Farsang idején a táncmulatságok a párválasztást segítették, s aki pár nélkül maradt, azzal csúfolkodtak. A legények maszkos alakoskodásokkal járták a fonókat, ijesztgették a lányokat. Legjelentősebb a mohácsi busójárás, mely nemzeti örökségünk része.
 
Ezek a hagyományok gyermekközeli módon jelennek meg óvodánkban: állat alakoskodások, álarcos felvonulások, télűző varázsigék, tréfás csúfolódók formájában.
Táncmulatságainkat vidám csujjogatók, seprűtánc, tréfás népi játékok kísérik – a korcsoportoknak megfelelően válogatva.